A csapágyak két alapvető elemre bonthatók, amelyek összhangban működnek a hatékony teljesítmény érdekében.

A csapágyak alapvetően két fő részből állnak, amelyek együttesen biztosítják a zökkenőmentes működést és a hatékony terheléselosztást. A csapágy belső gyűrűje az elsődleges alkatrész, amely a csapágy központi részében található. Ez a gyűrű általában a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van rögzítve. A belső gyűrű feladata, hogy fenntartja a stabil kapcsolatot a forgó alkatrész és a csapágy között.

A második fő komponens a külső gyűrű, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el, és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű szerepe, hogy biztosítsa a csapágy rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett mozgást. A csapágy belső és külső gyűrűje között találhatóak a gördülő elemek, amelyek lehetnek golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, attól függően, hogy milyen csapágyat használunk. 

A gördülő elemek lényeges szerepet játszanak a csapágy működésében. A gördülő elemek célja, hogy minimalizálják a súrlódást, és biztosítsák a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A csapágy gördülő elemei a terhelést egyenletesen osztják el a belső és külső gyűrűk között, ami csökkenti a súrlódást és kopást, így növelve a csapágy élettartamát és teljesítményét. Ez a kialakítás hozzájárul a gépek és járművek megbízhatóságához, hatékonyságához és tartós működéséhez. 

Összességében a csapágyak két fő része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük lévő gördülő elemek együttes működése alapvető fontosságú a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének fenntartásában.